2013. nov 24.

November

írta: JanCsi
November

Hihetetlen, hogy már lassan egy hónapja az új oviba járnak a lányok. És hogy már negyedéve itt vagyunk. Mondjuk annyi minden történt azóta, hogy néha jóval többnek érzem. Furcsa nézegetni a képeket, hogy szoknya-rövid gatyás képek készültek mikor érkeztünk most meg már síoverálban botorkálnak a lányok. 

Úgy érzem az ovit mostanra megszokták, lekopogom, de Karina mostanában alábbhagyott a hisztérikus sipítozásaival és végérvényesen elhagyta a cumit. A fogorvosa felhívott minket, hogy Karinától úgy értesült (????????), hogy elalváskor még van hogy a szájában van a cumi és hogy ezt azonnal szüntessük meg és ejnye és az állkapcsa és különben is. Egyébként kedves volt a nő, meg előadott vagy 3-féle dajkamesét, hogy mit lehetne kitalálni, hogy miért tűnik el a cumi. Mondtam neki, hogy ennyire nem vészes a helyzet csak elalvás előtt van a szájában, mikor elalszik rendszerint kiesik a szájából, egyébként máskor meg sosem cumizik. Mindegy, amúgy is időszerű volt a dolog ezért dajkamese helyett elmondtuk, hogy mit mondott a fogorvos néni az állkapcsáról és a fogairól és megértette. Első este még kérte a cumit - nem őrjöngve, csak kérve - de a következő estétől semmi. Úgyhogy ennyi. Tudom, már rég kellett volna, de ugye senki sem tökéletes, még én sem. :) 

A munkahelyen decembertől és főleg januártól egyre több külföldi lesz. Jönnek a britek, majd őket követik a svédek, majd a kisebb országok csapatai. Tavasztól kisebbségben lesznek a németek az osztályon és jönnek a spanyolok, olaszok, románok, csehek, magyarok, britek. Egyelőre még csak én és a jelenlegi csoportvezetőm vagyunk ketten akik nem beszélünk németül, de a múlt héten már volt olyan meeting amin majdnem fele-fel volt a német-nem német arány. Őszintén szólva túl sok kapcsolatom nincs a német csoporttal, de ebédszünetben természetesen találkozunk/beszélgetünk. Igazából tavasztól lesz majd itt zsongás, mikor átköltözünk az új irodába. Fogalmam sincs publikus-e hogy hova, de majd egyszer mutatok képet. Sejtelmem sem volt, hogy az épülettől és a környéktől is hasra illendő esni, de mióta tudom azóta igyekszem... :D A Stadtmitte megállóhoz közel költözünk, mint kiderült egy híres építész által tervezett csodahelyre.

Jelenleg a napjaim nagy részében projektügyben workshopon ücsörgök. Egy új toborzási rendszer bevezetési projektje a témakör, napi kb. 6 órában. Együtt dolgozunk rajta svéd, brit, német kollégával, kiegészülve egyéb területek képviselőivel + a tanácsadó cégektől a projektvezetők és egyéb projekttagok. Magyarország után meglepő élmény, hogy a projekteknél igyekeznek úgy operálni az idővel, hogy stresszmentesen végigvihető legyen.  Még egy érdekesség: úgy általánosságban elmondható, hogy sokkal több a csapatmunka mint odahaza. Nekem nagyon furi volt az elején, hogy itt mindent együtt csinálunk, csoportosan...

Egy másik párhuzamos projekttel kapcsolatban a felettesen előadta, hogy az a lényeg, hogy nyugiban csináljam, csak tékitízi... ha picit is csúszik nem vészes, csak a lényeg, hogy ne stresszeljem magam miatta. Utoljára ilyet Angliában hallottam, mikor ott dolgoztam 2004-2006 között. (Ja, az illető aki ezt mondta szintén brit... ;-)  ) 

Visszatérve a lányokra úgy érzem mostanra a második ovi beilleszkedésén is túl vannak és most mintha megnyugodtak volna. Főleg Karinán érződik pár napja, hogy jelentősen csökkent az őrjöngése. Remélem, a karácsonyi oda/visszautazás nem zavarja meg újra a lelkivilágukat.

Igyekszünk a hidegebb időven is csavarogni a lányokkal. Voltunk ovis Márton-napi lámpásfelvonuláson. Itt nem mécses a divat, hanem lehet kapni bármelyik utcasarkon speckó pecabotszerű botot, aminek a végén mini LED-izzó van (asszem ez a neve) és a lámpást csak rá kell akasztani és hajrá. Jóval biztonságosabb, az tuti.

http://www.youtube.com/watch?v=VCL78fdsl6Y&feature=share&list=RDZM13r2Jazjo&index=1

Voltunk a gyülivel is lámpásfelvonuláson, mégpedig Grunewaldban. Berlin egyik erdősebb kerülete (wald... érted...). Ami amúgy tavasszal biztos nagyon szép, de most hidegben-sárban minden volt ez a lámpásfelvonulás csak idilli nem. Fél órát vártunk minimum az utcán - a németek nem igazán invitálnak be az otthonukba. És ez nem nekünk szólt, senkit nem hívtak be, mindenki kint várt az utcán.- Addigra Karina éhes-szomjas-fáradt volt és fázott... Hiába volt beöltöztetve mégis... Mire elindultunk már elég minősíthetetlenül visítozott... Elindultunk a koromsötét erdőbe, ahol csak a lámpásaink adtak pici fényt, cuppogtunk a sárban, nem részletezem... Most már utólag viccesen hangzik, akkor nem volt ilyen humoros. Végül Kari úgy kiborult, hogy idő előtt leléptünk még a piknik előtt. Merthogy piknik is volt. 5 fokban a kertjükben volt megterítve, mint egy nyári pikniknél. Amúgy nagyon finom kenyerek és különféle zsírok voltak és többféle forralt bor, meg puncs, de nem élvezhettem sokáig a zsíroskenyerezést, mert Karinál elszakadt a cérna, így leléptünk. Természetesen az S-Bahnon már vígan dalolászott. (addigra kapott enni...)

Megvolt az első nagyobb ovis kirándulás is: egészen a berlini állatkertig mentek. (Ház elöl megy a busz és kb. 5 megállóra van tőlünk). Nagyon élvezték a lányok és állítólag Karina végig sétált egész úton, mivel csak az egész kicsik ülhettek a 6 személyes nagykocsiban. Természetesen a legjobb az volt az egész állatkertezésben mikor az elefánt kakilt. :)

Készülnek már a lányok a karácsonyi ünnepségre, tanulják a dalokat (Kling, Glöckchen, klingelingeling, Tannenbaum, Lass uns froh und munter sein, stb.)

Jöjjenek az elmúlt hetek képei:

Indulunk az ovival a lámpásfelvonulásra

nov4.jpg

A berlini Aquariumban

nov5.jpgnov8.jpgA MachMit! múzeumban

nov1.jpgnov6.jpgnov2.jpgKindercafe-ban (Zseniális találmány. Imivel mi ettünk, kávéztunk ill. én chai-éztam míg a lányok játszottak. Yessss)

nov7.jpgnov0.jpgTéli hacukában a metrón. Jól elfáradva a MachMit! múzeum után :)

Volt ovis fényképezés, hoztam a képek közül kettőt. :)

Idilli az összhang a képeken, igazából nem mindig... sőt legtöbbször civakodnak. De a képen mégis úgy néz ki micsoda ideális testvérpár, ugyeeeeeee?! :)))) Szépségesek és mosolygósak, egészségesek. Mi kell még az ember lányának. :)

733906_10201808853815318_1562823530_n.jpgnov9.jpg

 

Szólj hozzá