2013. sze 01.

A hét további fele

írta: JanCsi
A hét további fele

Az előző poszt szerdánál ért véget, amikor is orvosi igazolást kértünk a gyermekorvoshoz, ami szükséges ahhoz, hogy oviba járhassanak a lányok. Másnap 10 órára jelenésem volt az ovivezetőnél. Érdekes, hogy habár tudtam, hogy kanyit nem beszélnek angolul az oviban valahogy semmi idegeskedés nem volt bennem, hogy egyáltalán hogy a fenébe jut nekem eszembe tolmács nélkül odamenni az ún. „Első beszélgetés”-re. Valószínűleg azért, mert eddig mindenki annyira kedves volt az oviban, hogy éreztem, hogy ha kézzel-lábbal is de meg fogjuk oldani. Így is lett… Az óvodavezető bemutatott Anjanak, aki Dorka óvónénije lesz és Silke-nek aki Karináé. Silke mosolygós, picit teltebb és az a típus akiről süt, hogy szeret óvónéni lenni. Anja magas, szikár, nem olyan bügyübügyü típus, de ettől függetlenül még kedves volt, csak talán egy lépéssel nagyobb távolságot tart. És gyorsan beszél, pechemre.

Az ovi

526296_10201318692721597_731530818_n_1.jpgrichard00.jpg

No, szóval leültünk egy szobába és közölték, hogy ők nem beszélnek angolul, de majd pantominozunk. Aztán elkezdtek beszélni és rájöttem, hogy értem. Jó, nyilván az ovitéma már ismerős, meg nem egy rocket science témakör, így könnyen tudtam követni. Valamint… tényleg működik, hogy a mélyen szunnyadó nyelvtudás aktiválódik ha action van. Csodálkoztak is, hogy miért mondtam, hogy nem beszélek németül… Na ja, magam sem tudtam, hogy maradt még bármi is az általános iskolai különórákból és nyári német táborokból. 

A lényeg:

-          alvás nincs, csak ha a gyerkőc igényli – kérdem én mégis melyik 2-4 éves korú mondja, hogy hadd aludjak, óvónéni, lécciiiiiiiiiiiiiii???? Ergo elfelejthetjük Dorka alvását forever. Karina egyébként pont a kivétel, ő itthon is közli, hogy aludni szeretnék és bújik az ágyba. Úgyhogy nála még van esély. Ő még nem is bírja a napot alvás nélkül. A megnézett ovikban elmondták ugyanazt – ezt valami betanult mondat???? – hogy ők nem a szülőkért, hanem a gyerekért vannak! Ezt ne felejtsük el! - mondták. Beszélgettünk arról, hogy Mo-on milyen az ovi, pl. hogy Mo-on van alvásidő (Dorka is fürdés körül már nem bírja és általában hisztirohamot kap ha előtte nem aludt délután), de mondák, hogy jajj, tudják milyen ott az ovi, huszonikszéve náluk is az volt, de ez már a múlté.

-          kaja – ugyancsak csinálj amit akarsz módra: a szósz, a leves, a köretek, a hús, minden külön van tálba téve és a kisovis körbejárja a tálakat és abból vesz amiből kér v. ami szimpi. Ez mondjuk Dorka részéről egy szuper dolog, azt hiszem ezt imádni fogja és hiszem, hogy pont amiatt mert minden külön van és senki nem erőlteti kóstolgatni fog lassacskán, persze majd ha már beszokott és megnyugodott.

-          amúgy 8:30-kor kezdődik egy ún. reggeli körrel az ovi – ilyenkor van téma/zene/nekiállnak egy-egy projektnek, pl. Prokofjev Péter és Farkas-t járták körül legutóbb. Hallgatták a zenét, megnézték a bábelőadását, festettek hozzá képeket, stb.

-          a reggeli kör után szabadrablás van… Vannak ún. aktionsraum-ok. Az egyikben építeni lehet, a másikban vizesfesteni, a harmadikban száraz festeni. Van egy puppenraum minden – általam eddig látott – oviban ez Dorkáék ovijában galériás. Itt lehet babázni, meg csajoskodni.

-          jelük nincs. Kapnak egy helyet a polcon, arra ragasztják a fotójukat, ill egy vászonszatyorkát, arra is rátűzve a fotójuk. Az esőnadrág/csizma/kabát bent marad a kitaban minden nap, tehát egy másik öltözet is kell, amolyan otthoni/délutáni esőnadrágnak/dzsekinek. (Kérdés… a totál saras cuccot nem mosogatják ki esténként otthon az anyukák másnapra?!!?!? Vagy az úgy tök koszosan kerül elő a zsákból másnap????!

-          váltócipő – nincs. Nah, ez kicsit kibillentett. Amiben a térdig érő homokban csúszik-mászik a gyerek, abban rohangál a kita padlóján, a szobákban meg mindenhol. :) Hajrá!

-          Étkezés: reggelit és uzsonnát mi adunk a gyereknek: Brotdose (uzsonnás doboz)-t kell vinni, abban olyat ami nem cukros és nem igényel hűtést, tehát Karina kis joghurtjai tiltólistásak… Viszont Dorka így ehet olyat amit csak szeretne. Van itt a tőlünk 10 méterre lévő pékségnél 1.50-ért 3 mini croissant: butter/marzipan und schoko – szerintem ilyet sokszor visznek majd ha engedik… Merthogy cukros… 5 oldalnyi vackot nagyon hasznos infot írtam alá, hogy engedélyezem-e, hogy résztvegyenek a Berliner pittyputty fogprogramban és engedjük-e, hogy félévente fogorvos nézze meg őket és szabad-e majd nekik fogmosás tanításon résztvenniük. Úgyhogy kérdéses, hogy croissant ehetnek-e majd, vagy csak mini répát?

-          Ha már ezeknél tartunk mint aláírnivalók: kb. 15 féle papírt írtam alá, minthogy engedélyezem-e hogy majd ha odajutunk 5 évesen úszhasson Dorka a szemben lévő uszodában, engedélyezem-e, hogy szóróanyagban, pedagógiai anyagokban szerepelhessenek fotóval a lányok, ill. a nevét kiírhatják-? Csak a keresztnevét, vagy a vezetéknevét is?!!?!

-          A 240 fős kita amúgy felül ún. Krippe (kb. bölcsi) 8 hetes (:-o áááááááá) és 2.5 éves korú gyerekekel, alul ovi. Ele II és Ele I csoportokkal.

-          Ja és a beszokás: mivel újak az országban, a városban, kukkot nem beszélnek így lassan akarnak haladni velük. Hétfőn 8:30 megyünk és csak 1-1 órát maradnak. Imi fog beszoktatni – azt hiszem már harmadszor eddig, igazi beszoktatóművész már – és mivel a lányok külön lesznek így szegény szambázik majd az Ele I és Ele II között. A másik oviban amúgy egy csoportban lettek volna (Benjamin Walter Platz), mert az ovivezető azt mondta annyira új minden szükségük van egymásra. Amit teljesen értek, de már ott is előjött bennem, hogy oké de mennyire adják így saját magukat?! Karina örökké a pátyolgatott lesz, Dorka meg még inkább terézanyásokodik majd?

A Richard Wagnerben az óvodavezető azzal indított, hogy sajnos nem tudja a lányokat egybe tenni. Megtehetné, de nem fogja. Kell, hogy önmaguk legyenek, meg felsorolt még 2-3 érvet miért jobb, ha nem ülnek egymás nyakán és elfogadtam az érveit. Egyébként az Ele I és II teljesen átjárható, bandázhatnak majd együtt ha akarnak, tehát nem arról van szó, hogy nem fognak találkozni.

Büszke ovisok:

1185430_10201323192114079_1880626568_n.jpg

1173725_10201318693921627_1691797788_n.jpg

Hűű, az ovit jóóó hosszan kiveséztem. Amúgy az ovira való készülődéseken kívül nyitottunk még bankszámlát – végül a Postbanknál – meg elintéztem a lakcímbejelentkezést, amitől féltem, mint a tűztől. Nem tudom miért… Hivatal – packázás. Sajnos, ez a beidegződésem. :) Odamentem a hivatalba 11-re, mert előző nap már – szintén németül – összepantominoztam a recepcióssal- hogy korán oda kell menni sorszámot tépni, utána enyém a világ. Oké, odamentem nyitás előtt (11-re) és kaptam is egy sorszámot. Mondta a recisnéni, hogy nyuggggodt szívvel menjek csak haza, ebédeljek, mifene és 3 óra múlva jöjjek vissza addigra sorra kerülök. Hááát, úgy legyen! Megebédeltem, visszamentem. mutatom a néninek a cetlit, beüti a számomat az addigra már töküres váróban és már villogott is a szám – mehettem az ügyintézőhöz. elég volt, hogy csak én voltam a helyszínen, bejelnthettem a családot így is. Nálam volt a házassági anyakönyv, meg a lányok születési a.könyvije, meg 4-ünk személyije. Más nem is kellett neki. Ja, meg a mietvertrag – bérleti szerződés – amire csak futólag rápillantott, meg sem nézte igazából. Aztán ennyi…Az új rendszer szerint 2 hét múlva jön majd postán a lakcímigazolás, rajta egy personal identifikationsnummer-rel ami az adószámunk is lesz egyben.

Miután ezt is elintéztük másnap elmentünk a lányokkal megnézni a hányásig pink Barbie házat, mivel szeptember 1-jén világkörüli hódító útjára indul :-), így utolsó előtti nap még odaszaladtunk megnézni. A Barbie házon kívül nem is láttunk mást a városban, mert Karina annyira nem képes kocsi nélkül élni – nyilván ez a mi hibánk, kicsi korától autóval mentünk mindig mindenhova, nem szokta a szántást… - hogy képtelenség vele 10 percnél hosszabb útra indulni. Így az Alex-ra is már nyűgösen értünk oda, gyakorlatilag már a tőlünk 8 percre lévő Bismarckstrasse-n lévő metrómegállóig is alig bírt elmenni. Na, lényeg, hogy a ház ott volt, nagyon pink és szirup volt és odavoltak tőle... A bejáratnál kaptak egy-egy interaktív karkötőt ami tárolta az adataikat és azzal lehetett interaktív Barbie-s játékokat működtetni. Amúgy meg megnézhetted egy kis kerettörténettel színesítve Barbie különböző lakosztályait/szobáit berendezve. Imi addig az Alexa áruházban kóválygott, mondta, hogy nincs neki ehhez gyomra, menjünk csak mi. Amúgy én élveztem… Jó, totál giccs ez tény, de egyszer érdekes volt.

1240169_10201324265420911_1636302392_n.jpg

Jah, a Fürgefutárt igénybe véve rendben megérkeztek a UPS dobozaink is, semmi nem tört össze. Hurrá! Így már a gyerekszoba is élettel telibb:

1174685_10201314030445043_1734724945_n.jpg

Másnap délelőtt kaját vásároltunk, aztán délután indultunk a Gleistdreiecke parkba, ami tőlünk 7 metrómegállónyira van. Odaértünk – örültünk – jajj, de jó itt a játszótér biztos itt van a többi magyar család is akikkel végre találkozhatunk és nem csak a FB-ról ismerjük majd egymást. Kiderült a park teljesen másik végén jöttünk be és hogy rövidre fogjam végül cikáztunk erre-arra Imi karján/nyakában a nyűgös Karina, de egy ponton bizony feladtuk és maradtunk ott ahol voltunk, hogy legalább ha már eljöttünk a gyerekek kiélvezhessék, pl. a játszótéri trambulinokat. Merthogy akkor őket már nem érdekelte semmi, a Radioeins Parkfest sem, csak a trambulinok. Úgyhogy az első közös „berlini magyar családok” piknik számunkra nem igazán jött össze. Legközelebb alaposabban fel fogok készülni, hogy pontosan melyik metrókijárat, merre/hová pontosan. Látszik, hogy vidékről jöttünk. Imi kérdezte is, hogy miért Londonban nem ilyen óriási parkok vannak? Hát, de csak már elfelejtettem. Meg nem kalkuláltuk bele, hogy Karina járás-sztrájkba kezd.

Sokat játszózunk a héten, a környék játszóinak eddig kb. felét teszteltük. Dorkának nagyon bejön a drótkötél csúszka. Ezidáig félt tőle.

1236985_10201318439435265_183226777_n.jpg1236781_10201332412904593_246510348_n.jpg1238021_10201332396784190_1155272179_n.jpg

Holnap kezdődik a kita, nekem meg a melódia. Izgi lesz! Nálam az első hét teljesen bevezető és kulturális integrációs hét lesz – ismerkedős teambuilding feladatokkal, előadásokkal egész héten. Hétfőn 11-re kell menni még csak előadások lesznek, aztán szerdától péntekig az integrációs történet ismerkedős feladatokkal, meg bemutatkozásokkal, meg workshop-szerű dolgokkal.

 Úgyhogy a következő téma megint ovis és melóhelyes lesz várhatóan J

 

Szólj hozzá